Az állatkísérlet alkalmatlan módszer a kémiai anyagok egészségkárosító hatásának megállapítására

Az állatkísérlet alkalmatlan módszer a kémiai anyagok egészségkárosító hatásának megállapítására

Az állatkísérlet nemcsak kegyetlen, de rossz, alkalmatlan módszer a kémiai anyagok egészségkárosító hatásának megállapítására. Erre a következtetésre jutott az Európai Unió szakértői szervezete.

Legyen végre tiszteletreméltó tudomány a toxikológia – mondja Thomas Hartung, a vegyi anyagok alternatív tesztelési módszereit értékelő európai központ (ECVAM) igazgatója. Tulajdonképpen azért hozták létre ezt a szervezetet még 1993-ban, hogy támogassa az EU-nak azt a törekvését, hogy a kémiai anyagok engedélyezéséhez szükséges állatkísérletek számát csökkentsék. Akkor vált sürgőssé az állatkísérletek nélküli tesztelés, amikor az EU úgy döntött, hogy 10 éven belül teljesen fel kell hagyni a kozmetikumok tesztelésénél az állatkísérletekkel.

Az állatokon való tesztelést még inkább ellehetetleníti az Európai Bizottságnak az a javaslata, amely szerint a mintegy 30 000 féle vegyi anyagot, amit az Unióban gyártanak, és amelyek ártalmatlanságát eddig még sohasem bizonyították, most tesztelni kell. Ha ezt a tervezett szabályozást jóváhagyják, és 2007-ben életbe lép, akkor hihetetlen sok tesztre – és a régi módszerrel – elképesztő mennyiségű kísérleti állatra lenne szükség.

Egyetlen vegyi anyag engedélyeztetéséhez szükséges tesztelés ma még 5000 állat (peszticid – rovarirtó esetében 12 000) állat feláldozását igényli. Most, hogy az új szabályozások rákényszerítették a szakértőket arra, hogy újragondolják az engedélyezési procedúrát, kiderült: az állatkísérletek eredményei nem is alkalmasak arra, hogy kimutassák, valójában káros vagy nem káros egy vegyi anyag az emberi egészségre.

Leginkább a félelem motiválta az állatkísérletek alkalmazását: a kormányok féltek a botrányoktól, amelyeket egynémely gyógyszer, kozmetikum szörnyű egészségkárosító hatása (végtagok nélkül született csecsemők, megvakult asszonyok) robbantott ki. Az új szabályozás az akut mérgezési (toxicitási) tesztet sejttenyészeten kezdi. Amelyik anyag a sejtekre mérgezőnek bizonyul – az itt be is fejezi az útját, nem kerülhet állatokon kipróbálásra.

Az elmúlt két évtizedben regisztrált kémiai anyagoknak legalább a 70 %-a ebbe a kategóriába esik – állítja Hartung. Az állatokon végzett teszteket egyébként soha nem validálta (az érvényességét szigorú kritériumok szerint nem ellenőrizte) senki – szemben a jövőre nézve előírt in vitro (laboratóriumi edényben – azaz sejt, illetve szövettenyészeten elvégzett) tesztekkel.

Az állatkísérletek eddig vagy túlbecsülték vagy alábecsülték az emberekre nézve a kockázatot – vagy közük sem volt hozzá. Az akut toxicitási (mérgezési) teszteket tehát könnyű labortesztekkel helyettesíteni. Más a helyzet a hosszútávú kockázat (daganatok, születési rendellenességek) tesztelésével: ott kényszerűen megmaradnak az állatkísérletek, bár korlátozott számban. Arra nézve viszont egyelőre nincs pontos elképzelés, mivel helyettesítik az állatteszteket a hosszútávú hatás tesztelésénél a kozmetikumok engedélyeztetési eljárásában 2013-tól, amikor az EU kozmetikumokra vonatkozó szabályozása betiltja az összes állat-tesztet a kozmetikumok esetében.

{ Forrás: Philip Egyesület}

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. A webhely Google-cookie-k segítségével nyújtja a szolgáltatásokat és elemzi a forgalmat. Emellett a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet. A webhely használatával elfogadod a cookie-k használatát.

Bezárás